Még zöldfülű fotóriporterként mászkáltam Hajdú-Bihar összes települését érintve a megyei lap Táj-Kép rovatának fotózva E. Sanyi újságíróval. Szép idők voltak. Nyugis tempó, menzán evés, érdekes helyek, és persze remek kolléga, aki észreveszi ha fotózol és nincs útban...
A fotó Nagyzomlin községben készült, ez egy elveszett, világvégi kis település a román határ szájában. A bácsi 90 éven is túl volt már, egy lerobbant házban lakott. Éppen Húsvétozni indult, de nem haragudott, hogy feltartottuk. Viszont azon felháborodott, hogy fotóztam. Le is állított elég erélyesen, majd kinyitotta a szekrényt és kiemelt egy zsír katonatiszti egyenruhát. Átöltözött. Majd előhúzott egy pisztolyt mondván: a mulkor is a cigányok közé lőtt, mert jöttek lopni... az oroszokat nagyon gyűlölte, biztos kapott tőlük régen eleget... szóval volt fegyvertartásija rendesen, de azért kissé hátrébb léptünk a kollégámmal együtt...
Ez a fotó még az átöltözés előtt készült. Már nem tudom felidézni az érzéseket, amik akkor dolgoztak bennem, de nem véletlenül készült kép. Mivel fix optikát használtam, a kép bal oldalába picit belógott a fotóstáskám, ennyit vágtam. "Magány" címen szerepeltettem ezt a képet több helyen is. Sok személyes emléket is idéz bennem, szertem is. Kicsit messze áll a természetfotózástól, bár arcokat régen sem szerettem fotózni.
Ja, a kép Canon T90-el készült, FD 28mm/f2.8 optikával, 400-as fujira, 2.8-as rekesszel. Záridőre már nem emlékszem, nem jegyeztem fel.
2 megjegyzés:
hát igen ez az a képed melyről csak nagy betükkel lehet írni "első látásra szerelem" nálam sokszor vissza-vissza nézem nem lehet megunni... Tökéletes... ennyi
Hmmm... amikor látom ezt a képet mindig meg kell "állni egy kicsit" képeid közül talán ez áll az első helyen amit legjobban irigylek...
nem sokat írnék a képről ez valóban KÉP!!!
Most látom 2007-ben is írtam rá...
Megjegyzés küldése