Objektív tapasztalatok - Tokina 12-24

Megígértem, hogy megosztom tapasztalataimat az objektívről, (később majd a többi fotós felszerelésemet is taglalom, hátha segítek vele másoknak pénzt költeni...). Mostmár élesben is vizsgázott a tokina, bár se UV szűrő rajta (igaz a napellenzője elég jól véd), se a szűrőtartóhoz való gyűrű... szóval a la natur...
A sigma objektívsapkákat már szidtam, ez se tökéletes, bár mérföldekkel jobb azért, de feltett napellenzőnél csak óvatosan a le-feltevéssel. Nagyon kézre álló darab így a D70-nel, a súlyát sokallotta néhány felhasználó, nekem 100g ide vagy oda már nem sokat számít. Minimum 15kg-ot cihelek mindig. De szívesen vinnék még vagy 3-4 kg 500mm-es optikát is akár... vagy majd egykiló D200-at... hagyjuk. Szóval kellemes. Látószög. Amit először észrevettem, hogy a keresőben látottaktól jóval többet rögzít. Tudom a D70 keresője rettenet sötét és kicsi -de itt azért jelentősebb a különbség mint a 18-70-nél. A Cokin szűrőt tartó híján kézzel odatartottam a szűrőmenet elé. Kicsit problémásabb így dolgozni, de ez volt... már előre lefűrészeltem a P-s cokin tartómból a két első szűrőtartó részt (olvastam valahol, hogy ez így még jobb, mint a speciális cokin nagylátószögű tartó). A 18-70-nel már sehol nem vignettál így az tuti. A látószög drámai, más mint a lakásban kertben nézelődni vele. Nem éreztem eddig a 10mm hiányát. Aki még ezen agyal, az olvassa el ezt itt. (persze átszámolva a látószöget digire!)
http://www.fototipp.hu/smp35mm
Itthon kinagyítva a képeket monitoron: meglepően jó az élesség. Végig állványról használtam, főleg f8-f9-f11-nél. Saroktól sarokig hibátlan.
Pl. a fenti kép a jobb alsó sarka 100%-os nagyításnál, az alatta lévőből kivágva utólagos beavatkozás nélkül... (8-as rekesznél)
A CA megjelent, néha erősebben is, bár a sigmával is tudtam ilyen szintűt produkálni. Én mindig RAW-ban fotózok, úgyhogy kevésbé érdekel ez a dolog. A 300-as nikonnak nagyobb a cA-ja amúgy. Pedig az tényleg nem egy gagyi darab. Az AF nagyon határozott, magasabbrendű mint a sigmáé, bár tényleg jóval hangosabb. Ja igen, itt van még egy elriasztó kép, az index fórumon találtam, egy törött Tokina 12-24 van rajta. A fórumozó nem sok bizalmat szavazott a képen látható kis gumiékszíjnak. Nem tudom... Nekem van olyan távirányítós autóm, amibe hasonló van és még nem szakadt el 15éve ... vagy az autókról levedlett régi repedt ékszíjak a tápdarálókon... nem mindig a gumi az anyagfáradások első halottja, szerintem a sigmában sem fém fogaskerekek mozognak...
Még valami. Ami a döntő érv volt a Tokina mellett, az az f4 fix fényerő. Mindig sokkal profibb zoom-ot jelent, egy végig fix fényerejű... lásd 80-200/f2.8 szemben 70-300/4-5.6. Na jó ez az összevetés költői túlzás, de a világosabb keresőkép, főleg egy D70 kategóriájú gépnél fontos szempont, főleg ennél a látószögnél, ahol minden eltörpül a keresőbe nézve. Ráadásul profibb felépítést, kompromisszummentesebb, minőségibb objektívtervezést feltételez.
Most ennyi...

Kutakodás az archívumban 4.

Bálák fölött...

Nikon D70, Sigma 70-200/f.2.8 ISO200, f5.6, 1/1250
2005.08.06. Ebes
A kép kb 50% crop

Hú de megosztotta a népet ez a kép, mikor még fent volt a fotozz.hu-n.
Bence barátommal csellengtünk a falu határában lévő "Szartavak" vidékére.
Régen a sertéstelep ülepítőtavai voltak itt. Megérkezésünkig háborítatlanul költöttek itt a vízimadarak. Fogalmunk sem volt milyen fajok, hogy esetleg itt élnek-e, vagy csak táplálkozni járnak ide, hogy ritka, esetleg védett madarak... se kép, se hang.
Igen, mióta jobban benne vagyok a természetfotózásban, azóta tudom, hogy nagyon hülyék voltunk. Nagy kárt persze nem csináltunk, de rá kellett jönni, hogy madarat nem lehet úgy 200mm-es optikával fotózni, hogy kilesem vagy 100 méterre a vízben nyugisan keresgélő állatot, majd kúszva-mászva közelítek, s mikor észrevesz, elkezdek felé rohanni, meg exponálni...
Ilyen is megesett pedig...
A fotón szereplő gólyatöcsök is éppen ijedtükből lenyugodva köröznek a tó felett...
A sok kép közül, amiket akkor készítettem, ez éppen azért tetszett meg, mert nem az élőhelyükön ábrázolja a madarakat, hanem kicsit más környezetben.
Nem egy erős fotó, sőt őszintén szólva gyengécske (ráadásul erős vágás eredménye), de arra mindenképpen jó volt, hogy tanuljak a hibákból, és lassan ráébredjek, hogy a természetben mindenhez (tájhoz is!) csak "selyemkesztyűben" -nagyon óvatosan- szabad hozzáérni.

Kutakodás az archívumban 3.

Nyárelő
Nikon D70, Nikon AF 300mm/f2.8, ISO 200, f4, 1/1000
(2006.04.27.)
Na mostmár nem felejtem le az adatokat...
Őszintén szólva ekkoriban még javában "örömködtem" a nemrég vásárolt 300-as optikával.
Volt egy hely Debrecen közelében ahová heti rendszerességgel kinéztem. Éppen csak "kihasaltam" az autóból, kattintottam párat... később beleszerettem a fotóba, ki is nagyíttattam az előszobába 60cm szélességben. Valahogy olyan kellemes "hazai" ízű kép, mindig derűs ránéznem.

Kutakodás az archívumban 2.

Még zöldfülű fotóriporterként mászkáltam Hajdú-Bihar összes települését érintve a megyei lap Táj-Kép rovatának fotózva E. Sanyi újságíróval. Szép idők voltak. Nyugis tempó, menzán evés, érdekes helyek, és persze remek kolléga, aki észreveszi ha fotózol és nincs útban...
A fotó Nagyzomlin községben készült, ez egy elveszett, világvégi kis település a román határ szájában. A bácsi 90 éven is túl volt már, egy lerobbant házban lakott. Éppen Húsvétozni indult, de nem haragudott, hogy feltartottuk. Viszont azon felháborodott, hogy fotóztam. Le is állított elég erélyesen, majd kinyitotta a szekrényt és kiemelt egy zsír katonatiszti egyenruhát. Átöltözött. Majd előhúzott egy pisztolyt mondván: a mulkor is a cigányok közé lőtt, mert jöttek lopni... az oroszokat nagyon gyűlölte, biztos kapott tőlük régen eleget... szóval volt fegyvertartásija rendesen, de azért kissé hátrébb léptünk a kollégámmal együtt...
Ez a fotó még az átöltözés előtt készült. Már nem tudom felidézni az érzéseket, amik akkor dolgoztak bennem, de nem véletlenül készült kép. Mivel fix optikát használtam, a kép bal oldalába picit belógott a fotóstáskám, ennyit vágtam. "Magány" címen szerepeltettem ezt a képet több helyen is. Sok személyes emléket is idéz bennem, szertem is. Kicsit messze áll a természetfotózástól, bár arcokat régen sem szerettem fotózni.
Ja, a kép Canon T90-el készült, FD 28mm/f2.8 optikával, 400-as fujira, 2.8-as rekesszel. Záridőre már nem emlékszem, nem jegyeztem fel.

Kutakodás az archívumban...

Kutakodok a régi képeim között, megpróbálom felidézni néhány jelentősnek ítélt
(önmagam számára!) képem elkészültének körülményeit.
Ez a "Sprint" címet kapta anno. 2005 május 3-án készült valahol Ebes határában. Akkoriban vettem a 70-200 Sigmát, ezek voltak az első tudatos természetfotós kiruccanásaim. Ez az őz majdnem rámugrott a szántó melletti bokorból, nagyon megijedtem. A közelebbi képek mind életlenek lettek, ez sem tökéletes, ráadásul elég nagy vágást is kellett eszközölnöm rajta. A fotozz.hu-n elég sokáig jó helyeken szerepelt, aztán töröltem onnan...
Emléknek jó. Akkoriban sokkal jelentősebb fényképnek éreztem, mint ma...
Nikon D70, Sigma 70-200mm/f2.8 DG APO HSM 1/250 f4.5 ISO200
(2005.05.03.)

Sigma 10-20 VS Tokina 12-24

Már régóta dédelgetett álmom volt egy ultranagy látószögű optika. Valamikor régen nyúztam egy Canon FD 17/4-et, amit imádtam, csak annyira lestrapált volt a frontlencséje, hogy értelmes képet nem lehetett vele készíteni. Ezidáig a 18-70 Nikkor volt a "legszélesebb" objektívem.
Eljött az idő, hogy támogassak valami japcsi optikagyártót a családi kasszából kiemelt összeggel.
Eleinte nem is hezitáltam, hogy mit vegyek annyira evidensnek tűnt a sigma 10-20. Voltak és van is sigmám, a 70-200/2.8 DG-t eladtam, igazából fotóriporternek létszükség, természetfotóhoz meg cipelem a 300-ast, kistelének meg itt a 105-ös sigma makró. Esetleg kétszerezővel az is 210... meg némi CA... : )
Nem volt a 70-200-al bajom, csak 2.8-on rettenet lágy volt a képe, igazából csak f4-től volt király. Ellenben a 105-ös sigma döbbenet éles mindenhol, remek és olcsó darab. A rajza összemérhető akár a 300/2.8 nikonoméval is.
Szóval semmi bajom a sigmával. Megjegyzem, ha canon dslr-em lenne a canon 10-22-t venném gondolkodás nélkül, sajnos a nikon 12-24 nagyon húzós árban van.
Megrendeltem a 10-20-ast(TM fotó), persze előtte minden magyar és angol tesztet átbogarásztam. Ekkor már feltűnt, hogy nagyon mondják a tokina 12-24-et is egyesek.
Megjött az optika. Persze előtte este olvastam el kenrockwell lehúzó tesztjét, úgyhogy sokat forgolódtam éjjel, a postás érkezéséig meg a ephotozine sigma 10-20 tesztjével vigasztaltam magam. (Szerintük a sigma 20mm-en odaveri a Canon 17-40-et - megjegyzem a honlapjukon szinte mindig hirdet a sigma...)
Na megjött az optika. Kibontva abszolút kellemes meglepetés, robosztus felépítés, szépen járó zoomgyűrű, a bajonett feszesen a gépvázon, a napellenző király, az objektívsapkák borzalmasak, mint mindig a sigmánál. Belenézve szédületes perspektíva 10mm-en. A torzítása nem zavaró, belső térben fotózóknak kötelező darab. Sajnos már a tesztelés elején kiderült, hogy az af-je hiába hsm, elég sokat vadászik, eleinte ezzel is magyaráztam a néha életlen képrészleteket. Szóvak gyári hibásat fogtam ki. A képmező bal oldalán főleg 14 és 20mm közötti zoomnál, rettenetesen maszatolta a képet. Érdekes, hogy 10mm-nél nem volt vészes a dolog, bár észlelni azért lehetett. CA szinte egyáltalán nem jelentkezett, és szinte teljesen becsillanásmentes volt az objektív. A színei, kontrasztja meglepően jók voltak, 10-ből 10 ebből a szempontból. Képközepeket összevetve, a 18-70 jobb volt. Filtert nem próbáltam rá, de 'aszondják, Cokin P-t viseli rendesen.
Látószög. Összemértem a Nikon 18-70-et 18mm-en a sigmával, a sigma 18mm-e inkább 19, vagy a nikoné 17?. A tokina is szűkebb 18-nál mint a nikon. Ennyit az 1-2mm-ekről. Persze a sigma 10mm-e látványosabb jóval mint a 12mm, de használhatatlan képszélekkel nekem nem kellett. Szóval visszaposta. (A TM fotós srác nagyon korrekt volt.) És kezdődhetett az agyalás, bepróbáljak mégegy sigmát, várjak egy használt nikonra, vagy legyen a tokina. Tokina lett. Közben le is ment az ára, a tesztek a fix 4 fényerő, a nikonosabb küllem legyőztek.
(Persze azóta csak tokinaszidó sigmaimádó teszteket találok).
Ezért már értementem, hogy kipróbáljam. A felépítése nagyon király, mondjuk műanyagosabb feeling, mint vártam, de azért tényleg jó darab. A zoomgyűrűje nagyon király, a sigmáénál jobb, a manuális élességállítás is király, kicsit hangos, de nem vadászgat mint a hsm. A látószöge azért nem olyan drámai, de annyira témafüggő ez a dolog... sokszor 30mm ekv.-el készült fotóra gondolom, hogy na ez ultranaggyal készült... szóval tájképeknél szerintem elég ez, városképeknél, belső térben viszont nagyon jól jöhet a 10mm. Ha ilyesmit fotóznék, akkor inkább kértem volna mégegy sigmát, kipróbálva.
A színek, kontrasztok jók, de szerintem elmarad a sigmáétól, bár nem egyforma fényviszonyok között nyúztam őket. Az élessége szinte egyenletes (nem úgy mint a pixinfo tesztképein). Némileg élesebb a rajza mint a 18-70-é. A torzítása elhanyagolható. Filtert még nem próbáltam, CA több mint a sigmán, bár nem annyira vészes mint vártam. Ennyi CA-tól még lehet bárki világverő tájképfotós. Meg azér vana raw. Szerintem jó nagy nikon koppintás ez a tokina (fix 4, meg ugyanaz a látószög, nikonos küllem). Ja, a napellenzője nagy és elég gagyi anyagú, érdekes, hogy a sigmának elég volt egy kis "tangabugyi" méretű is, erre, akárcsak a nikon 12-re meg egy tundragatya méretű kellett.
Szóval nem bánkódok, mostmár jobb lenne fotózni blogírás, meg tesztolvasgatás helyett.
Ha esetleg valaki élénkebben érdeklődik a téma iránt, szívesen linkelek...
már majdnem japánul is megtanultam, csakhogy még több infót beszerezzek.